Üvegzseb

Fontosnak tartjuk és büszkék vagyunk rá, hogy lapunkat kizárólag külföldi pénzből tartjuk fenn, a tökéletes és rideg, költségvetési feszességet megteremtő idegenszívűség jegyében. Ez a technika meggátolja azt, hogy színvonalunk a Heti Válasz, a (korántsem annyira) Demokrata, illetve a Magyar Nemzet, valamint a Magyar Hírlap kormányzati agitprop lapok színvonalára süllyedjen.

A módszer megakadályozza a magyar adófizetők pénzéből történő felesleges költekezést, így mintaszerűnek tartanánk tömeges elterjesztését. Az állami propaganda nézetünk szerint könnyedén teljesíthető lenne akár egy-egy minisztériumi kikiáltó alkalmazásával, akinek maximum a dobfelszerelését és az öltönyét kellene megvenni, a demagógia sulykolása végett teljesen fölösleges fenntartani százmilliókért négy álkonzervatív lapot. Hogy az úgynevezett “nemzeti konzultációkról”, melyek általában egy antidemokratikus jogalkotási hullám előszelei, ne is beszéljünk.

Reklámok

KIÁLTVÁNY

Egy ország helyzetének megértéséhez a múltat, az illető állam történelmét nagyon fontos megismerni. Amikor a lap alapítói külföldön tartózkodtak, azzal szembesültek, hogy Magyarországra, a magyar kultúrára és az egyes emberek gondolkodásmódjára sokkal erősebben hatott az osztrák kultúra, mint azt gondolnánk. Olyan szegmense ez az országnak, melyet teljesen elfelejtenek, a hétköznapi párbeszédekben nem jelenik meg, és teljesen elhallgatják. Ez viszont azt eredményezi, hogy az a fajta klasszikus konzervatív attitűd és pátosz, aminek hagyománya lenne, lehetne, nem létezik. A habsburg birodalmi múlt ezernyi formában kapcsolódik a jelenhez, bármiről is írunk. E gyökereket szeretnénk felszínre hozni: ezért foglalkozunk sokat történelemmel és irodalommal a honlapon. Folyamatos történelem és irodalomhamisítás folyik ugyanis nézetünk szerint az Magyarországon, és ez kihat az európa-politikánkra, a kulturális rendszerünkre, a szomszéd államokkal való kapcsolatunkra.

Nem akarnánk ugyanakkor olvasóinknak szájbarágni a tényeket, nem ez az indíttatásunk. Egy olyan kulturális lapot szeretnénk, melynek nyugodtan lehet kevés, de értelmes olvasója. Nem nekünk kell levonnunk a tényekből a következtetést: a mi feladatunk a tények feltárása és közzététele kell, hogy legyen..

ALAPÍTÓ OKIRAT

Tekintettel azon tényekre, hogy

Magyarország egyre inkább elsüllyedni tűnik a vadmagyar kuruckodásban és fölösleges bajuszpödörgetésben,

a butaság, tudatlanság, valamint a teljesen beszűkült világképet sugalló frázisok ismételgetése, társulva a primitív ősmagyar hiedelmekkel együtt egyre inkább elterjedt és életformaszerűen gyakorolt “vallássá” kezd válni, ugyanakkor a gatyalobogtatásból láthatóan sok jó nem sült ki eddig a történelem folyamán,

az agressziót és annak minden formáját, a rasszizmust, antiszemitizmust és a homofóbiát, valamint mások hobbiból történő köpködését egyre szélesebb néptömegek sajátítják el, alkotás helyett nyálgyűjtögetéssel, iddogálással és primitívkedéssel töltve az időt, mely a zabhegyezésen túl számunkra nem tűnik hasznos cselekménynek,

az alulszocializált és tanulatlan, mihaszna emberek 200 év után újfent paramilitáris csoportokba tömörülnek, ahelyett, hogy körülnéznének a világban más államok miért viszik többre, mint ők,

ez az attitűd pedig eddig sosem vezetett jóra, hiszen fölös, céltalan, sőt, némely esetben kimondottan káros volt az országnak, amellett, hogy az erdőben lakni korábban is nagyságrendekkel kellemetlenebb volt, mint kulturáltan élni, mosakodni és megpróbálni beilleszkedni a társadalomba, ráadásul az ország azt sem veszi figyelembe, hogy Budapestet osztrák hatásra sikerült felépíteni, és a vidéki városokon is erős a külföldi mesteremberek keze nyoma, míg ha a kurucokon múlt volna, még mindig barlangban laknának,

a jó szándékú alkotás, tanulás és fejlődés helyét átvette a magyarokra amúgy is mindig jellemző hangoskodással történő kompenzálás, a céltalan, vad pusztítás, valamint azok pocskondiázása, akik esetleg valamit létre szeretnének hozni, így a társadalom a feje tetejére állt: az intellektus helyét az erőmegoldások vették át, az értelmeseket lecserélték a tockos kigyúrtakra, a cilindert a csúcsos süveg váltotta,

a kulturális deficitükből adódóan az ország és a magyarok jól láthatóan képtelenek önállóan kormányozni, egymást tiszteletben tartani és tolerálni, így a demokrácia náluk láthatóan nem vált be, mert nem tudnak mit kezdeni vele, annak alapja ugyanis egymás tisztelete lenne,

ennek megfelelően sikerült egy antidemokratikus, szélsőjobboldalisággal és ultraliberális elemekkel tűzdelt kormányzati rendszert létrehozniuk, mely amellett, hogy folyamatosan demokratikusnak titulálja magát, mégis folyamatosan a Nyugat-Európához képest ötven év késéssel megszerzett alapjogok visszavágásán fáradozik,

ráadásul a nácikat ehelyütt hazafiaknak hívják és “náciskodást” gondolják hazaszeretetnek, a valódi konzervativizmus nem létezik, a jobboldali konzervatívok pedig valójában bólogató droidhadseregre hasonlítanak, és semmit sem tudnak a valódi konzervativizmus mibenlétéről,

a nyíltan szélsőjobboldali pártok a kevésbé szélsőséges szélsőjobboldali párttal az Országgyűlésben a társadalom szavazatainak 80%-val rendelkeznek,

mi, az újság alapítói arra a döntő lépésre szántuk el magunkat, hogy életre hívjuk a Labanc Kurírt.  Az nem lehet, hogy az ország újfent a saját kardjába dőljön! Ady után szabadon azt valljuk: vagy menjünk vissza Ázsiába, vagy csatlakozzunk a Nyugathoz! Ha egy nemzet buta ahhoz, hogy önmagát kormányozza, segítséget kell kérnie! Irány a monarchia, vessünk véget a zűrzavarnak!

A lap alapításával célunk tehát a következő:

a buta, önhitt és céltalan önálló intézkedéseknek a lehető leggyorsabban véget vetni, ugyanis ezek gazdaságilag csődbe, morálisan egy szellemi szemétdombra juttattak minket,

hosszú távon elősegíteni a labanc értékrend és labanc gondolkodásmód megvalósulását, ami a rend helyreállításával jár,

a valódi eszményekhez hű értékrend felvállalását, hiszen fejlődni csak tanulással, a liberális, kozmopolita világrend megismerésével és elfogadásával lehet, mely a nemzetek munkálkodásával jár együtt, ez pedig mind a szomszédainkra, mind a távoli államokra nézve is igaz,

mindamellett a valódi konzervatív eszmeiség fenntartását és propagálását is támogatjuk, amely korántsem merül ki az 500 éve nemlétező nagy-Magyarország matricák ragasztgatásával és a demagógia elfogadásával, hanem ott kezdődik, ahol ezeket kidobjuk a kukába és felvállaljuk saját morális döntéseinket,

végül célunk a szellemi beszűkültséget mint felest kigyomlálni, az európai értékrendet, mint eszményt helyreállítani.

Dorianna Gray, főszerkesztő

Hans Castorp, főszerkesztőhelyettes

Anno domini MMXII.