Díjat neki

jós” Nemrég arra hívta fel nézői figyelmét, hogy egy bolgár látnokasszony, akinek jóslatai 80 százalékban megvalósulnak, megjövendölte: 2115-ben az idegenek a magyarokon keresztül veszik fel a kapcsolatot az emberiséggel. A magyarok eredetére vonatkozó elméleteket pedig így szintetizálta: „Mi, sumérok, szkíták, etruszkok, kelták, hunok – vagyis magyarok.” – ÍRTA VOLT SZANISZLÓ F.”

NEM AKÁRMILYEN ELMEZAVAR EZ, ELGONDOLKODTATÓ, MI LEHET AZ ALAPJA:

– FRUSZTRÁCIÓ, KISEBBRENDŰSÉG-ÉRZET, ELHANYAGOLTSÁG-ÉRZÉS, KÉPESSÉGVESZTÉS OKÁN AKKUMLÁLÓDOTT DEPRESSZÍV VILÁGSZEMLÉLET

– IMPOTENCIA 

– DEMENCIA, ELBUTULÁSOS LEÉPÜLÉS

– MUNKANÉLKÜLISÉGBŐL EREDEZTETHETŐ BÉRFIRKÁSSZÁ VÁLÁS JELENTŐS ANYAGI HASZONSZERZÉS CÉLJÁBÓL

– KÉPERNYŐFÜGGŐSÉG MIATT DEVALVÁLÓDOTT ÉRTÉKSZEMLÉLET

– ERŐS KOHÉZIÓS JELLEMZŐKKEL BÍRÓ PERIFÉRIKUS CSOPORTOK, FUNDAMENTALISTA KÖZEG IRÁNTI AUTORITER VONZALOM

– PARANOID-SKIZOFRÉN SZEMÉLYISÉGZAVAR MEGFELELŐ KÖZEGGEL TÁRSULVA

– BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR TÉVESZMÉKRE ÉPÜLŐ GONDOLATI HÁTTÉRREL

– BIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ MÁNIÁS SZAKASZAINAK KÉNYSZERESEN ALKOTÓKÉNT/TEREMTŐKÉNT MEGÉLT SZAKASZAIBAN MEGALKOTOTT TÉVESZMERENDSZER ÚJRA ÉS ÚJRA ELŐVETT ÉS TOVÁBBFEJLESZTETT/BONYOLÍTOTT KONKLÚZIÓIHOZ VALÓ KÉNYSZERES RAGASZKODÁS, DEPRESSZIÓS SZAKASZBAN HASONLÓAN HEVES PÁNIKREAKCIÓKKAL, FÓBIÁKKAL

Orval

Reklámok

Megtaláltuk ezt a gyöngyszemet – elképesztű burjánzása ez a magyar agynak

Csodálatos anyanyelvünk a kezdettől fogva gondolataink, érzéseink, szellemiségünk, egyszóval létünk kifejezője, meghatározója.
Honnan származik, honnan származunk?
Az Egyiptomi Ősmagyar Nyelv című könyvben az egyik ősi gyökerét mutatjuk be. Nevezetesen…a Nílus-parti ősmagyar írás alapjairól, és annak gyakorlatban is bemutatott alkalmazásáról, a Szentpétervári Papirusz 1115, közismert nevén a Hajótörött története című középbirodalmi tekercs közvetlen magyar nyelvű hangzósításáról szól ez az 1016 oldalt számláló könyv. Eredetileg kézikönyvnek indult, de a tekercs meglepő tartalmának megvilágítása további fejezetek sorát tette szükségessé.
Ismételten bebizonyosodott, hogy az ősi írás alapja a hieroglifák kép és hangértékének megbonthatatlan egysége volt, rendszerük összetett, fonetikus képírást eredményezett.
Mi – magyar anyanyelvűek – kivételes helyzetben vagyunk, mert számunkra nemcsak a magyarul kimondott hieroglifák látványa és nemzetközileg általánosan elfogadott hangértéke esik egybe, hanem a többi között szavaink képzése, ragozása, nevezetesen a párját ritkító igeragozásunk, a tárgyeset, a többes szám kezelése, a birtokviszonyok, a számneveink, valamint mondatszerkezeteink építkezése is azonos az ősi, Nílus-parti használatukkal.
Megállapíthatjuk, hogy a Nílus partján, az írás kialakulásától kezdve a kultúrájukat elsöprő későkorig bizonyíthatóan nyelvünk ősén, azaz az ősmagyar nyelven beszéltek, énekeltek, írtak és számoltak.
Hatalmas feladat áll előttünk, hiszen egyedül ránk – magyar anyanyelvűekre – vár a Nílus-parti képírás valós tartalmának elolvasása, az ősi, teljességében mindmáig ismeretlen kultúra feltárása.
A megoldás kulcsa a kezünkben, a kapu tárva-nyitva…

Társainknak, követőinknek útravalóként ezt a könyvet ajánljuk.

Az útdíj is málnásként vonz minket…

…és hát oly édes is lenne belenyalni ebbe a fincsibe is, ahogyan mostanság annyi fincsibe belenyaltunk már, ott lebegnek lelki szemeink előtt a pajkos érett málnaszemek, hisz annyira jó a mi kis vagány kelet-európai easternünkben csapatni, mackóruhában is berúgni a kocsmaajtót és a sáros mancsainkat az asztalterítőbe törölve büfögni egy jót, és fröcsögve zabálni: mááálnaaa. Ha pedig pénzről van szó, különösen jó móka rablólovagként körbe-körbe futva az országban kirabolni a “mormonokat”, az indiánokat, az amisokat, és mindenkit, aki jól láthatóan nem “mi” vagyunk, mit zavar egy-két növény itt-ott, ez a Yellowstone, de legalábbis a Hortobágy, mi meg mackók vagyunk, nem holmi ürgék.

Ennek a tökkelütött attitűdnek a legmókásabb megnyilvánulását láthattuk a közelmúltban a tévében, amikor XYZ államtitkár (ezúttal egy másik XYZ, mint legutoljára, nevezzük őt XYZ2-nek, bár lehetne R2D2 is, valószínűleg ő is még a prototípus szériából származik, láthatóan nem fejlesztettek rajtuk sokat) kijelenti, hogy kell ugye úthasználati díj (rendben is van ez, végülis), de mivel az összege igen magas lesz már jövőre, hát megpróbálják elérni, hogy a külföldiek magas, a hazai fuvarozók alacsony díjat fizessenek.  Talán még a kulcsszót is kimondja, hogy “megkülönböztetjük” vagy “diszkrimináljuk” a külföldieket. “Majdúgycsináljukhogy…” (háttérben pedig a szomszéd ketrecből hallatszik: ajjbefinomezamálna, hhmmm, eszek még kicsit, jújdefinom).

Nos, újfent megjegyeznénk: ha diszkrimináljuk a külföldieket, az EU alapvető szabályaival megyünk szembe – hasonló, állampolgárságon alapuló diszkrimináció nem bevezethető, nem konform az uniós joggal (de talán még a hazaival sem), fennállta esetén ismét eljárást fognak indítani ellenünk. Fincsi a málna, de túl drága. Arról már nem is beszélünk, hogy ez egy olyan málna, ami körül már megint botrány van, hiszen a málna beszerzése is kissé zavaros, mondhatni panamaszagú a málna. Kétoldalról is dugnánk bele tehát fejünket a guillotine-ba, már amennyiben erre lehetőségünk lenne, így inkább két guillotine-t használunk egyszerre, nyakunkat nyújtogatva. A kérdés harmadik oldala, és ez Magyarországon mára már jól látszik: a protekcionizmus nem megfelelő válasz a gazdaság problémáira. Nem a málnásra kellene, hogy fájjon a fogunk, hanem egy 500 milliós piacon kellene telíteni a termékeinket. 10 millió ember szinte nem piac egy ilyen térben, és a málna is keserű lesz idővel.

Fura egy mackó ez a kormány, ennyire mazochista mackót keveset találni, még Kelet-Európában sem mindennapos. Addiktív ez a málna.

Hans Castorp

A kormány bevetette titkos fegyverét az orvosok elvándorlása ellen

A minap egy érdekes pályázatot találtunk, amely nézetünk szerint elképesztően hatékonyan fogja megakadályozni az orvosok kivándorlását. A siker garantált (részletes pályázati kiírás ITT).

A pályázat szerintünk kiváló lépés: lerajzoljuk a doktor bácsit, aki ezáltal Magyarországon marad. Marad például 110.000 HUF nettóért, viszont lakásában esetleg a sikeres pályaműveket bekeretezve kirakhatja a falra. A lakástörlesztés nem nyomasztja többé, az alapvető eszközök hiánya pedig egyáltalán nem zavarja majd, annyi tanulás és gyakornokoskodás (mondhatni, folyamatos küzdelem) után! Nem lesz zavaró, hogy csupán a közelmúltban sikerült elérni a szlovák orvosbérek felét! Zseniális! Ha valaki aggódósabb típus, kaphatna akár két, esetleg három rajzot is, hogy biztosan lehiggadjon. Gyermekorvosoknak tapétamennyiségű rajz jár! Közös siker a mindennapokban… Vége a tétlenkedésnek!

Hans Castorp

A mi túrónk a legjobb túró, sőt: túró nincs sehol a világban, csak nálunk (aki mást mond, nemzetáruló)

Jó eséllyel kedves olvasóinknak is feltűnik néha, hogy a közös nagy magyar mozizás rendre bevisz minket a málnásba. Nos, ahogyan olvastuk az internet egyik bugyrában, ebben a málnásban legutoljára bizonyos szirénszerű hangok azt sugdossák: “- a mi túrónk a túró csak, semmi más nem lehet igazi túró, csak a mi túrónk, hidd el”:  

Ősszel európai uniós eredetvédelmet kér a Tej Terméktanács a magyar rögös túróra, hogy erősödjön a termék piaci pozíciója. A hazai tejtermelés egyötödéből, mintegy 300 millió liter tejből készül túró, és ennek mintegy fele rögös túró. Az eljárás viszont hosszú, bürokratikus folyamat, de a terméktanács ezt végigviszi, mert a tapasztalatok szerint az európai uniós oltalommal rendelkező termékek megítélése sokat jelent a jövőre nézve.

(A cikk elérhető itt.)

SAJNOS MEG KELL EMLÍTENÜNK, HOGY AUSZTRIÁBAN MINDENHOL, ÉS NÉMETORSZÁG DÉLI RÉSZÉN ÁLTALÁBAN LEHET KAPNI A BRÖSELTOPFENT. EZ TELJESEN AZONOS A HAZAI “RÖGÖS TÚRÓVAL”, MIND ÁLLAGRA, MIND ÍZRE. AZ IS ÉRDEKES, HOGY AZ OSZTRÁKOK A BRÖSELTOPFENT KARINTIAI SPECIALITÁSNAK TARTJÁK, A KARINTIAI ÉS A TIROLI ÉTELEKHEZ HASZNÁLJÁK ÁLTALÁBAN. EMELLETT RÁADÁSUL A TÚRÓ MINT OLYAN BÁRMELYIK ÁLLAMBAN MEGTALÁLHATÓ. SOK SIKERT KÍVÁNUNK TEHÁT AZ EREDETVÉDELEMHEZ… 

HA VALAMIT VISZONT ÉRDEMES LENNE PROMOTÁLNI (DE AZT SEM EREDETVÉDELEMMEL, AMI HAMVÁBA HOLT BUTASÁG ILYEN ESETEKBEN, HANEM REKLÁMMAL) AZ INKÁBB A TÚRÓ RUDI, MERT ARRÓL PÉLDÁUL TÉNYLEG  NEM SZOKTÁK TUDNI, HOGY MICSODA. NEM A KONKURENCIÁT KELL TEHÁT MAGYAROSAN “KICSINÁLNI”, HANEM AZ EGYSÉGES BELSŐ PIAC SZABÁLYAIT KIHASZNÁLVA SZÉTTELÍTENI A TERMÉKEINKET. 

Hans Castorp

Betyárszívű vagyok, betyárszívű

Forrás: http://helyitema.hu/bulvar/36903

Pintér Tibor: Nem kell nekünk Zorró! (Szerző: FeM)

Pintér Tibor: Nem kell nekünk Zorró!

 

Az angoloknak ott van Robin Hood, a mexikóiaknak Zorró, nekünk pedig Rózsa Sándor és Sobri Jóska. Pintér Tibor szerint a magyar betyárok a mi népi hőseink, legendás alakok, rablók és mesehősök egyszerre. Lovas nemzet lévén, a betyárok az országimázsnak is fontos részei.

– A magyar betyárok megítélése nem egységes, egyes történészek szerint elvetemült rablók voltak, akik fosztogattak és rettegésben tartották a népet. – meséli Pintér Tibor, aki Az utolsó betyár című darabban a címszereplőt formálja meg. – Miközben a betyárokra itthon bitófa vagy börtön várt, Párizsban már színházi darabokat írtak róluk, a külföldi írók ugyanis meglátták a lehetőséget a magyar betyárok romantikus figurájában. Annak ellenére, hogy itthon üldözték őket, a nép valamiért elfogadta és legendássá tette alakjukat, és a nép hangja mindig erősebb, mint a politika vagy a hatalom. A pozitív megítéléshez valószínűleg hozzájárult, hogy a betyárok a nép fiai voltak, akik olykor, Robin Hood-hoz hasonlóan a szegények között osztották szét a gazdagoktól rabolt vagyont.
Pintér Tibor szerint nem helyes, hogy megfeledkezünk a magyar betyárokról, és más nemzetektől veszünk kölcsön hősöket. – Rosszul vagyok, amikor hallom, hogy itthon bemutatnak egy külföldi hősről szóló darabot. Minek? Annyi legendás, híres alakja van még a magyar történelemnek, feldolgozásra váró témák, történetek, hogy nem kell nekünk Zorró figorájához nyúlnunk, ha hősöket akarunk a színházban látni.
Pintér Tibor szívéhez a betyárok különösen közel állnak, a színész köztudottan kiváló lovas, a betyárok legendája pedig már gyermekkora óta foglalkoztatja.
– Veszprémi fiú vagyok, édesapám sokszor elvitt kirándulni Ördög rétre, a bakonyi betyárok egykori búvóhelyére. Itt szívtam magamba a bakonyi levegőt, és vele együtt a bakonyi betyárok legendáit. A történelem iránti rajongásom azóta is megmaradt, a Lovas Színházban éppen azért választunk ilyen témájú előadásokat, hogy egy-egy darab erejéig kosztümbe bújhassunk, ez a mi kis kosztümös játszóterünk. Másrészt, ha a mai korral akarjuk párhuzamba állítani a betyárokat, úgy érzem, mi művészek vagyunk az utolsó betyárok, szélmalomharcosai egy küldetésnek. Egy művésznek az a feladata, hogy a saját eszközeivel próbálja gyógyítani a nép sebeit, visszaadni a becsületét, az öntudatát.

Komment:

A kékszemű betyár sarkantyúját hozzávágja a másik sarkantyújához, majd betyárosan felszólal: – Gyere Zorro, gyere… Fogja a cetlit, ráírja ( rovásírással) a felszólító levelet a párbajra… Gondolja egy spanyolból veszekedett álarcos arisztokrata tanulja meg a rovást… Főleg, ha már Mexikóban kaszál, mindenképpen legyen mersze kiállni egy betyárral… Még akkor is, ha szőke kék szemű…… Betyár vagyok, Sobri vagyok, Rózsa Sándor vagyok…

Egyébiránt ezzel nem is lenne baj (már a  cikkben megfogalmazott témát illetően, vagyis, hogy nem árt, ha tudjuk, ki volt Rózsa Sándor vagy Sobri Jóska). Mi csupán a csöpögős álmagyarkodást nehezményezzük…  Hiszen gondoljunk csak Móricz Zsigmond könyvére például, Rózsa Sándorról, ami nagyon jó kis irodalom (“Rózsa Sándor a lovát ugratja”, és “Rózsa Sándor összevonja szemöldökét”. A legutolsó két műve volt, eredetileg trilógiát tervezett), azonban ezeknek semmi köze ahhoz a kapkodáshoz és erőltetett karakterológiához, amit a magyarra erőltetnek.

Fontos, hogy az autentikus népi kultúrát, meg a népi témájú magaskultúrát (lásd Petőfi, Arany és az említett Móricz) ne keverjük össze a népieskedő, díszmagyarkodó giccsel! Úgy tűnik, úton útfélen a nagy magyar szellemet próbálják felidézni. Holott tény, hogy sokkal jobban ismerik Zorrót, és Robin Hood-ot, mint Sobri Jóskát. Az európai kulturális kánonban ezek benne vannak, és beleépültek a mi kultúránkba, tudásunkba is. Az, hogy most ezt egy huszárvágással igyekeznek egy betyár kultúrára leváltani, nem egy konzekvens gondolkodás. Az, hogy említést nyernek ezek a magyar “hősők” egy dolog, csak ne akarják mintegy előtérbe helyezve átértékelni az eddigi tudást.

Dorianna Gray

P.S.: Ezek a kérdések egyébként már nagyon régen felmerültek… Petőfi nyomán az 1850-60-as években “elözönlötték” az országot a népieskedő fűzfapoéták, ami Arany Jánost és Gyulai Pált (aki elsősorban irodalmárként vált ismertté, de amellett maga is író-költő volt) is egészen kétségbe ejtette. Igen, különböző palóc, meg őrségi, meg székely nyelvjárásban író tájköltők bukkantak fel. Ezzel szemben fogalmazta meg Arany meg Gyulai az egyetemességre igényt tartó népies klasszicizmus normarendszerét, az arisztotelészi mimézis elvére alapozva. A legfőbb modellt e tekintetben Petőfi és Arany munkássága jelentette.