Duna Művészegyüttes: Gyöngyszólam

A közelmúltban abban a furcsa és egyben igencsak kínos élményben volt részem, hogy (a tudatos fogyasztó eszményképét porig rombolva) jegyet kívántam venni egy kortárs táncelőadásra (ez eddig még nem furcsa, se nem kínos). Amolyan igazi kocavadászként, aki különösebben nem ismeri ezt a szcénát, valami “jó kis sötét” előadást kerestem, mindenhol kavargó testekkel és furcsa fényekkel, egy órán keresztül furcsa zajokkal és misztikus zenével. Csakhogy a jegyvásárlást az interneten hajtottam végre, pokolian fáradtan, miközben a számítógép is rakoncátrankodott, a Trafóban semmit sem találtam, ráadásul egy nyeretlen tízéves fecsegő-tipegő (az unokahúgom) folytonosan elterelte a figyelmemet az épp aktuális problémákkal és kérdésekkel. Ennek megfelelően igencsak komikus módon elnéztem a tartalmat és sikerült egy kortárs-néptánc keverék előadásra jegyet vásárolni a Nemzeti Táncszínházba. Sőt, hogy pontosítsak, inkább egy néptánc-kortárs előadásra, vagy még pontosabban egy nyomokban kortárs elemeket is tartalmazó néptánc előadásra. Nos, ez után a blamázs után nem kicsit aggódva mentem el az előadásra. Egyrészt alapvetően a néptáncnak nem vagyok nagy rajongója, másrészt a csizmacsapkodás és hangoskodó-erőltetett sírva vigadás sem az én kenyerem, ennél azért lefojtottabb személyiség vagyok (hála az égnek) – hogy az íííííííííídösanyáááám nesíííííírasson-ról ne is beszéljek.

Tulajdonképpen a darab leírása fogott meg, ezt írták: “A Gyöngyszólam című előadásban a három női koreográfus-rendező egyéni darabja és sajátos alkotói látásmódja különleges egységet alkot. Furik Rita a tükör, a maszk, az önmagunkkal való szembenézés témáit járja körül. Horváth Zsófia koreográfiájában a gyermekek által megszemélyesített képzeletvilág és a táncosok által képviselt valós világ síkja találkozik. Kocsis Enikő pedig a női lét azon időszakát igyekszik megragadni, amikor a nőiség a legerősebb, vagyis amikor a lány nővé érik”.

Ahogyan szerencsére tapasztalnom kellett, az előadás nem “fájt”, általában nem volt kínos érzésem, vagy csak viszonylag ritkán, ami azt mutatja, hogy jól összerakott produkcióról van szó. A képek pedig különösen szépek voltak, ilyenek:

Ahogyan olvastam is, három koreográfus darabjairól volt szó: ennek megfelelően az előadás is három darabból állt.  Az első a hagyományos néptáncbetéteket kevert valami elvontabb, modernebb stílussal. Nekem a második tetszett a legjobban, amiben hejehuja egyáltalán nem volt, inkább valami furcsa csilingelés. A harmadik pedig autentikusabb volt – inkább a klasszikus néptáncra vajazó elemekkel, hegedűvel-zenekarral, stb. Utóbbi darab nekem kevésbé tetszett, de ez nem az előadók, hanem a kiindulási pontom miatt van – egyébiránt jól lett összerakva az is, csak nekem nem mond ugye sokat.

Szoktunk beszélgetni arról, vajon a népi, népies és népieskedő művészeti és álművészeti alkotások esetén hol húzódik meg az értékes, értékelhető, vagy aki a stílust nem szereti, annak is tolerálható határa. Nos, azt gondolom, ennek az előadás messzemenőkig eleget tett: a hölgynek, aki helyenként énekelt, ritka szép hangja volt, amikor nem zenekar szolgáltatta a zenét, a háttérzenében értékeltem bizonyos motívumok csak átsuhanó felbukkanását, jó volt a világítás is, és tetszett a helyszín is (az udvaron voltunk).

Ami picit zavaró lehet, ha egy külföldi vesz jegyet az előadásra, hogy sok a magyar ének: ha valaki nem érti, nem biztos, hogy annyit mond neki, ami furcsa, hiszen elvileg egy táncelőadásra vett jegyet, nem pedig egy koncertre. Sőt, ha külföldi lennék és nem tudnék magyarul, lehet pont azért vennék jegyet egy hasonló előadásra, mert így elkerülöm a másfél órás unalmat, amit egy furcsán mekegő nyelven előadott előadás jelenthet. Különösen igaz lehet ez, hiszen a várban van a színház, a Sándor palota mellett, a turistanegyed kellős közepén.

Összességében nézve tehát egy érdekes előadás volt, tetszett, az utolsó részénél kissé kikapcsolt az agyunk, de ez már legyen a mi gondunk. Bármikor vállalható, rendben van.

Hans Castorp

Reklámok

Nem minden vélemény számít - a véleményeket szigorúan cenzúrázzuk, e helyütt véleményt csak a demokratikus keretek között lehet nyilvánítani!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s