Nemeskürty Magyarország 1526 és 1919 közötti történelméről (Vol I.)

A közelmúltban egy fiatalember újfajta és számunkra igencsak üdítő kommunikációs technikát alkalmazott azon véleményének kifejezésére, hogy nem ért egyet  nézetünkkel, mely szerint a Nagy-Magyarország mítosz egy sajátságos hazugságra épül (ugyanis a térképek tanúsága szerint Magyarország 1526 és 1919 között korántsem tekinthető független államnak, hiszen az ország a Habsburg Birodalom része volt). Ezt egyébként olyan gondolkodók is ki merték mondani, mint például Bibó István.

A fiatalember érveinek alátámasztására lebüdösrománozott minket – ahogyan említettük is, ez üdítően hatott a büdös zsidós emailek között. Kicsit Andrassew Ivánnak azon régi novellája jutott az eszünkbe, amiben a nagymamáról kiderül: nem is “kis zsidó”, inkább “csak cigány” (erre úgy került sor, hogy egy olyan kutya szagolta ki, ami “messziről megérzi a cigányszagot”). A novella elején az emberek a kutyát, végén pedig gyűlölködő gazdáját csapják agyon – ha valakinek a kezébe kerül, érdemes elolvasni, nagyon szép írás.

A másik gondolat, ami eszünkbe jutott, hogy talán nem minősül a múlt megszépítésének, ha kimondjuk: demokráciánkban sikerült a legbeszűkültebb időszakot elérnünk, amikor magára valamit is adó “jobboldali” elfogad mindent kritikai érzék nélkül: az EU-ellenes hazugságtömeget, az alapjogok sérelmeit, és a folyamatos múlthamisítást. És nem volt ez mindig így. Kezünkbe akadt egy könyv Nemeskürty Istvántól, aki talán maga sem sértődne meg, ha a FIDESZ udvari írójaként hivatkoznánk rá – talán jelenleg is kormányzati funkcióval (is) bír. A könyv a Meddig Várjunk? címet viseli, a Szabad tér kiadó adta ki 1996-ban, az írást 1994 végén zárták le. A szokásos klisék (például kommunisták és szocialisták mindenért való kárhoztatása, vagy Máraitól csupán a nemzeti vonal kiragadása és annak elhallgatása, hogy erős Európai Közösségben gondolkodott, stb.) mellett is figyelemreméltó, hogy a kötet viszonylag reális képet fest az 1526 utáni Magyarországról, mely gyakorlatilag Habsburg gyarmatként funkcionált. Érdekes módon ezelőtt 20 évvel még lehetett valaki szabadon gondolkozó hazafi – ha minden kommentárával természetesen nem is értünk egyet…

Álljon itt tehát egy részlet a kötetből:

Hans Castorp

Reklámok

Nem minden vélemény számít - a véleményeket szigorúan cenzúrázzuk, e helyütt véleményt csak a demokratikus keretek között lehet nyilvánítani!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s