A Mumia Abu-Jamal ügy – a halálbüntetés kérdésének margójára

Van egy halálbüntetéssel kapcsolatos jogeset, mely az Egyesült Államokból származik, és nemzetközi “hírnevével” ellentétben Magyarországon szinte egyáltalán nem lehet hallani róla. Ez az Abu-Jamal ügy – a nyugati típusú demokráciák demokráciaérzetének egyik fájdalmas és meghatározó, sokat vitatott és elemzett, sok indulatot kiváltó esete. Az ügyben szereplő Mumia Abu-Jamalt (sz. Wesley Cook-ként 1954-ben) 1982-ben halálra ítélték egy philadelphiai rendőr, Daniel Faulkner 1981-es megöléséért.

Mumia Abu-Jamal

Mumia fekete jogi aktivista volt, a hatvanas években tagja volt a radikális Fekete Párduc Pártnak (Black Panther Party), mely a feketék  egyenjogúságát kívánta elérni. Mint ismeretes, a hatvanas évek végéig a feketék igen erős diszkriminációnak voltak kitéve az Egyesült Államokban (például a buszok hátsó felében kellett utazniuk, nem rendelkeztek egyenlő jogokkal a fehérekkel, stb.), melyen bizonyos szervezetek és személyek (Malcolm X, a Fekete Párduc Párt, Martin Luther King Jr., stb.) próbáltak változtatni. A középiskola elvégzését követően Abu-Jamal rádióállomásoknak dolgozott, és fizetéskiegészítésképpen taxizott. Háromszor házasodott és két gyereke volt a kérdéses események bekövetkeztekor.

Daniel Faulkner

1981. december 9-én Daniel Faulkner rendőr Philadelphiában megállította és igazoltatta a fiú unokatestvérét, William Cookot. Miután Abu-Jamal taxija is az ellenőrzés miatt megállított kocsik között volt, utóbbi elkezdett futni a rendőr és az igazoltatás felé, ahol tűzpárbajra került sor, melyben a rendőr és Abu-Jamal is megsérült. Később a rendőr meghalt, Abu-Jamalt kórházba szállították. Nála a vállára akasztva egy pisztolytáskát is találtak a helyszínen, illetve pár lépésre tőle egy revolvert, melyből öt golyót lőttek ki. A sebét egyértelműen a rendőr fegyvere okozta. Abu-Jamalt emberöléssel vádolták, négy tanú is volt: egy taxi-sofőr, egy prostituált a helyszínről, egy motoros, illetve egy gyalogos. Rajtuk kívül a kórházban egy biztonsági őr azt állította, Abu-Jamal azt mondta neki, “lelőttem a mocskot, remélem megdöglik”. Ehhez képest végig tagadta a cselekmény elkövetését. A gyanúsított kezéről nem vettek lőpormintát.

A bírósági eljárásban az esküdtszék bűnösnek találta és emberölésért halálra ítélték. A tárgyalást követő közleményében az ügyvédje tehetségtelenségét emelte ki, illetve a bírót rasszistának nevezte, aki ráadásul nem engedélyezte, hogy egy emberi jogi aktivistát kérjen fel a védelme ellátására – utóbbi ugyanis nem volt jogvégzett. A kormányzók 1995-ig nem írták alá a halálos ítéletét – ennek megfelelően az ítéletet nem lehetett végrehajtani. 1995-ben viszont Pennysilvania kormányzója szignálta az ítéletet. A végrehajtást ugyanakkor felfüggesztették, mert az ügy a Pennysilvaniai Legfelsőbb Bíróság elé került, mely Abu-Jamal fellebbezését elutasította. Az ügy többször is az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé került, kétszer is kérte alkotmányos indokok miatt új eljárás lefolytatását – sikertelenül.

2001-ben viszont egy eljárási hiba felfedezését követően új eljárást indítottak a büntetés kiszabására: az első eljárást lefolytató bíró félreinformálta az esküdteket néhány jelentős kérdésben, így például a tekintetben, hogy kit lehet tanúként meghallgatni és kit nem. Ezen túlmenően  (tanúk szerint) rasszista kijelentéseket is tett az ügyben. A korábbi eljárás miatt a bírót elbocsátották. Ezt követően viszont Abu-Jamalt az új eljárásban első körben újra halálra ítélték. A fellebbezését követően viszont a közelmúltban, 2011 decemberében az államügyész kijelentette, nem kér halálbüntetést rá a fellebbezési eljárásban, mert a korábbi tanúvallomások nem hasznavehetőek, .egy részükről egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem helytállóak.

Tiltakozás Mumia Abu-Jamal kiszabadításáért – egy akció a sok közül

Abu-Jamal a börtönben folyamatos tevékenységet fejtett ki a halálbüntetése ellen, és végig tagadta a cselekmény elkövetését, harminc éven keresztül.   Engedélyt kapott arra, hogy rendszeresen bűnügyi műsort vezessen egy rádióban. Számos könyvet és tanulmányt írt halálra ítéléséről, írt amerika legrangosabb jogi lapjába, a Yale Law Journal-be is. Párizsban a halálbüntetés ellen, illetve a fekete egyenjogúság mellett kifejtett tevékenységéért a külvárosban utcát neveztek el róla. Tiszteletbeli doktorává választották több egyetemen az Egyesült Államokban.

Az HBO filmje – “Nem a halálomat akarják, hanem azt, hogy elhalgassak”

A tiltakozások legfőképp az eset rasszista oldalát említik, és bizonyosnak veszik, hogy az ítéletek a bírói túlkapásnak köszönhetően alakultak úgy, ahogyan. Ezt emelte ki ráadásul számtalan híres könnyűzenei előadó, akik a szabadítsuk ki múmiát (free Mumia) mozgalom mellé álltak: ilyen volt a Beastie Boys, Rage Against the Machine, KRS one. Világszerte számtalan szervezet állt az ügy mellé  például Németországban, Franciaországban) illetve Dél-Amerikában, stb. A szervezetek munkássága látható Németországban, ahol számos “Szabadítsuk ki Mumiát!” feliratú matrica fedezhető fel a köztereken.

A tiltakozók nagy száma mellett nem szabad elfelejteni, hogy sokan vannak, akik messzemenőkig támogatták a halálbüntetés végrehajtását. Szerintük az eset egyértelmű, a fegyver, illetve a helyszín miatt nyilvánvaló, hogy Abu-Jamal volt a gyilkos. Ezen elméleteket egyébként leginkább az elhunyt rendőr özvegye, Maureen Faulkner támogatja: szerinte a férjét egyértelműen Abu-Jamal ölte meg, akit villamosszékben halálra kellett volna ítélni.  

Az ellentüntetők is hangosak – Fry Mumia, and his supporters / Villamosszékbe a Mumiával és a támogatóival!

Az igazságot nem a mi feladatunk eldönteni, hiszen nem voltunk a helyszínen. Tény, hogy a nyolcvanas évek elején Amerika nem a mai Amerika volt, hanem egy még erősen rasszista társadalom. A másik oldalon viszont erős bizonyítékok szóltak az ítéletek helytálló mivolta mellett is, amellett persze, hogy eljárási hibák történtek. Az ügy rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államokban egyre gyengül a halálbüntetés támogatottsága, mely napjainkban történelmi mélypontokat ér el.

Hans Castorp

 

Advertisements

Nem minden vélemény számít - a véleményeket szigorúan cenzúrázzuk, e helyütt véleményt csak a demokratikus keretek között lehet nyilvánítani!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s