Egy kis történelem

A Habsburgok családfája, és a dinasztia felemelkedése

Habsburg címerA Habsburgok évszázadokon keresztül kiemelkedően fontos szerepet játszottak Európa történetében. Globális jelentőségüket, európai szerepüket azóta is többen vitatják, ám azt minden kutató elismeri, hogy XIII. századi felbukkanásuk, és XIX. századi letűnésük közt eltelt évszázadokban Európa több országának történelmében meghatározó szerepet töltöttek be. Különösen igaz ez hazánkra, hiszen történelmünkben 1526 és 1918 közt, azaz majdnem 400 éven keresztül folyamatosan jelen voltak. Cikkünk legfontosabb részét a Habsburgok egyszerűsített családfája alkotja, mely nagyvonalakban – a teljesség igénye nélkül – de kezelhető és áttekinthető formában mutatja be a dinasztia legfontosabb tagjainak rokoni kapcsolatait. (Cikkünk középső részén látható a családfa.)

A Habsburg család eredete a 10. századig nyúlik vissza. Az első név szerint ismert ős Gazdag Guntram volt, bár ő még nem viselte a Habsburg nevet (973-ban halt meg). A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann eredetű családra, amikor II. Ottó (meghalt 1111) a mai Svájc területén, Aargau kantonban, az Aare és a Reuss folyók egybefolyásánál fekvő Habichtsburg grófja lett. Más forrás szerint Habichtsburgot Guntram unokája, Werner építtette, aki egyébként 1002-től már strassburgi püspök volt. A vár neve magyarul Héjavárat jelent, és innen ered az ismert Habsburg családi címer is. Birtokaik kezdetben főleg a sváb hercegségben terültek el, amit később elzászi területekkel egészítettek ki (egyes források szerint ezzel ellentétben az elzászi birtokok jelentették a kezdeti törzsterületet).

A császári cím megszerzése

A Habsburg család történetében jelentős fordulópontot jelentett Habsburg Rudolf császárrá választása 1273 -ban. A Német-Római Birodalomban a korábbi három évszázadban kizárólag a legnagyobb fejedelemségek urai ültek a császári trónuson, így Szászország és Bajorország urai, vagyis a Liudolfingok, Staufok és Welfek. Azonban az interregnum káosza után a német fejedelmek már olyan uralkodót akartak, akinek nincs jelentős hatalom a kezében, és nem valamelyik nagy hercegség élén áll. Így részben az egymással szembeni hatalomféltés, részben saját önállóságuk megőrzése érdekében egy jelentéktelen grófi család sarját szerették volna a birodalom élén látni. Tervüket a hataloméhes II. Premysl Ottokár terjeszkedő politikája is alátámasztotta, hiszen a cseh uralkodó amúgy is jelentős területei mellé (Csehország, Morvaország és Szilézia) újabb grófságokat akart bekebelezni, sőt a császári címre áhítozott. A nürnbergi várgróf, Zollern Frigyes elsők között ismerte fel a veszélyt: ha Ottokár császár lesz, akkor már olyan nagy hatalmat szerez magának, amivel visszaszoríthatja a többi német fejedelem önállósodási törekvéseit. Frigyes sikerrel győzte meg a német fejedelmeket arról, hogy Ottokár hatalomra jutásának megakadályozása érdekében a Sváb Hercegségben élő Habsburg Rudolf grófot válasszák meg császárnak. Végül 1273 október 1 -én a német választófejedelmek egyhangúlag – Ottokár tüntető távolmaradása mellett – német királlyá választották Habsburg Rudolfot. Megkoronázására 1273. október 24-én Aachenben került sor!

Ausztria megszerzése

A későbbi Ausztria területét II. Ottó császár (961/73-983) keleti határvidékként 976-ban a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom.Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

A gazdátlanná vált jelentős tartományra azonban több környező hatalom is benyújtotta igényét, így például II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar uralkodó. IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot. Közben azonban a német fejedelmek által császárrá választott Habsburg Rudolf is bejelentette: császárként jogot formál a hercegségre. Rudolf döntése mögött azon felismerés állt, hogy a család svájci birtokai egyre nagyobb veszélyben álltak az 1230 -tól megalakuló kantonok miatt. A Habsburgoknak – fennmaradásuk érdekében égetően nagy szükségük volt arra, hogy új birtokokat szerezzenek, lehetőleg távol a forrongó Svájctól. Így Rudolfnak kapóra jött a Babenberg család kihalása, mert így császárként bejelenthette igényét az Osztrák hercegségre.

A két nagy rivális Rudolf és II. Ottokár cseh király végül 1278-ban a morvamezei csatában  ütközött meg egymással. A jelentős csatában Habsburg Rudolf (1278–1291) IV. Kun László magyar király  segítségével  nagy győzelmet aratott. E diadallal kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. században Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Vorarlberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

A Habsburgok családfája:

 

A Hasburgok családfája

Német királyok és német-római császárok

A német királyi címet I. Rudolf fia, I. Albert (1308) halála után elveszítették (közöttük sincs folytonosság: 1292–1298 között Nassaui Adolf uralkodott), és csak II. Albert szerezte vissza 1438-ban. Császári címet elsőként az ő fia, III. Frigyes (1415–1493) viselt (német királlyá 1442-ben, német-római császárrá 1452-ben koronázták). Ettől kezdve folyamatosan a Habsburg-házból kerültek ki a német-római császárok 1742-ig amikor VII. (Wittelsbach) Károlyt, választották császárrá. 1745-ben Mária Terézia férjét I. (Lotaringiai) Ferencet választották meg, így jött létre a Habsburg–Lotaringiai ház.

1806-ban a Német-Római Szent Birodalmat megszűntnek nyilvánították, és II. Ferenc német-római császár I. Ferenc néven felvette az Ausztria császára címet, amit 1918-ban az Osztrák Köztársaság kikiáltásakor és a Habsburg-dinasztia trónfosztásakor I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) veszített el.

A három dinasztikus házasság

Bella gerant alii, at tu, felix Austria, nube: „Háborúzzanak mások, te csak házasodj boldog Ausztria” Az idézet Hunyadi Mátyástól származik, és hátterében az a sajátos Habsburg politika áll, mely házasságkötésekkel, és nem véráldozatokat követelő háborúkkal tudta gyarapítani a dinasztia birodalmát. A Habsburgok 1477 és 152 közti fél évszázadban három dinasztikus házasságkötéssel szerezték meg fél Európát. Az első házasságkötés 1477 –ben történt, amikor Merész Károly gazdag Burgund királyságát szerezték meg, mégpedig az I. Miksa császár fia – Szép Fülöp – és Merész Károly lánya Burgundi Mária közti friggyel. A második fontos házasság 1496 -ban a már említett Szép Fülöp és Aragóniai Johanna közt jött létre, és a Habsburg család számára Spanyolország későbbi megkaparintását hozta meg. (Aragóniai Johanna a spanyol királyi pár: Aragóniai Ferdinánd, és Kasztíliai Izabella leánya volt.) Végül a harmadik, magyar szempontból legfontosabb – házasságkötésre 1521 –ben került sor Szép Fülöp gyermeke – I. Ferdinánd – és II. Ulászló lánya Jagelló Anna közt. A frigy az 1506 –os Habsburg-Jagelló családi szerződés rendelkezései alapján politikai okból köttetett meg. Ezen frigy a Habsburgok számára Magyarország birtoklását jelentette, mivel I. Ferdinánd 1526 –ban a házasságra hivatkozva nyujtotta be igényét hazánk trónjára. A három házasság révén tehát alig fél évszázad alatt a Habsburgok ölébe hullott: Németalföld (Burgundia), Spanyolország (és a későbbi spanyol birtokok) illetve Magyarország.

A Habsburgok és Magyarország

A magyar történelemben elsőként I. Albert lánya, Ágnes jelent meg, aki III. András felesége volt. Az Árpád-ház kihalása után – noha a birodalmi felfogás szerint ennek alapján jogot formálhattak volna a magyar trónra – I. Albert Károly Róbertet támogatta a másik két aspiránssal, a cseh II. Vencellel és Bajor Ottóval szemben.

A magyar trónon az első Habsburg-házi király 1437–1439 között II. Albert volt, aki a felesége, Erzsébet, (Luxemburgi) Zsigmond magyar király és német-római császár lánya révén jutott a magyar trónra. (emellett német és cseh király is volt.) Fia V. László, magyar és cseh király. V. László halála után 1459-ben egyes főurak III. Frigyest is magyar királlyá választották, de koronázására nem került sor (noha a korona László révén az ő birtokában volt), hanem Hunyadi Mátyás lett a király. 1463-ban a bécsújhelyi békében Frigyes elismerte Mátyást, visszaszolgáltatta a magyar koronát, viszonzásul Mátyás örökösének ismerte el Frigyest, amennyiben nem születik fiúgyermeke. Ennek ellenére a két uralkodó között az 1470-es években újabb háborúk zajlottak, amelyek során Frigyes kénytelen volt elismerni Mátyást cseh királynak, majd elveszítette ausztriai tartományai egy részét is, amelyeket csak Mátyás halála után sikerült visszaszereznie.

Noha Mátyás halála után a Habsburgok több jogcímen is igényt formálhattak volna a magyar trónra, a magyar rendek Jagelló Ulászló cseh király mellett döntöttek. A dinasztikus kapcsolatok azonban tovább szövődtek: Ulászló lánya, Anna I. Ferdinándnak, V. Károly császár öccsének lett a felesége, fia II. Lajos pedig Ferdinánd húgát, Máriát vette el. (A mohácsi csata és II. Lajos magyar király halála után V. Károly Máriát Németalföld helytartójává nevezte ki). Ennek alapján I. Ferdinánd (1526-tól cseh király, 1531-től német király, 1558-tól német-római császár) igényt formált a magyar trónra, 1526. december 16-án meg is választották, illetve 1527. november 3-án megkoronázták. A rendek egy része (tkp. a köznemesi párt) azonban Szapolyai János mellett döntött, akit szintén megkoronáztak (1526. november 11.).

A két trónkövetelőközt 1527 -ben rövid polgárháború zajlott, mely Ferdinánd győzelmével zárult. Mivel azonban Szapolyai a szultántól kért segítséget, és felajánlotta vazallitását is az oszmánoknak, így  török segítséggel sikerült visszaazereznie az országot, a nyugati és északi határszélt leszámítva. (Ezek maradtak Ferdinánd kezén.) Később Szapolyai és Ferdinánd 1538 -bantitkos alkut kötöttek, a Váradi béke melyben megállapodtak, hogy János halála esetén Ferdinánd örökli majd a magyar trónt. Azonban Szapolyai 1540-ben fia, János Zsigmond megszületése után megszegte az alkut, és területeit inkább saját fiára hagyományozta, majd váratlanul meghalt. Ferdinánd nem törődött bele az alku felrugásába, és megtámadta Budát. A szultán hűbéres területeként kezelte Magyarországot, így a Habsburg támadásra mozgósította csapatait, és elűzte az osztrákokat, majd  egy váratlan csellel megszállta Budát. Innentől másfél évszázadra állandósult Magyarország három részre szakadása. A Habsburgok megtartották a nyugati területeket, sőt a XVII. század végén kiűzték a törököket Magyarország teljes területéről, és egészen 1918 -ig birtokolták a cseh és a magyar koronát.

Részlet Harmat Árpád írfásából, forrás: http://tortenelemklub.com/adattar/uralkodoi-csaladfak/10-a-habsburgok-csaladfaja-es-a-dinasztia-felemelkedese

Ausztriában II. Károly, Magyarországon, Horvátországban és Csehországban V. Károly néven címzetes uralkodó: Habsburg Károly

Habsburg Károly, vagy Habsburg–Lotaringiai Károly Tamás Róbert Mária Franziskus György Bahnam főherceg (németül: Karl Thomas Robert Maria Franziskus Georg Bahnam von Habsburg–Lothringen; Starnberg, 1961.január 11. – ) a legitimisták szemében

Apja, Habsburg Ottó, az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly elsőszülött fia. Habsburg Ottó, aki a háború után nem adta fel egy ideig trónigényét, 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről. Ez volt az ára ugyanis annak, hogy egyáltalán beutazhasson ő vagy a család más tagja Ausztriába.

Élete

Habsburg Károly herceg1961-ben született Bajorországban Habsburg Ottó és Regina szász–meiningeni hercegnő fiaként, IV. Károly az utolsó magyar király unokájaként.

1987-ben megalapította a Páneurópa-Ausztria szervezetet, melynek jelenleg is az elnöke.1996. október 13-án az Osztrák Néppárt színeiben beválasztották az Európai Parlamentbe, 2002.január 19-ől kezdve az UNPO (Unpresented Nations and Peoples Organization) főigazgatója.

1981óta él Ausztriában, Salzburg városában. 1993. január 11-én feleségül vette kászoni és impérfalvai báró Thyssen-Bornemisza Franciskát. A házaspár2003 óta külön él.

Jelenleg: V. Károly, a Habsburg–Lotaringiai-házból. Ottó fia, apjával ellentétben nem mondott le az osztrák trónigényről.

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja

Dorianna Gray

Reklámok

Nem minden vélemény számít - a véleményeket szigorúan cenzúrázzuk, e helyütt véleményt csak a demokratikus keretek között lehet nyilvánítani!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s